szerda, február 08, 2012

Természetvédelem


Tiszai halaink megint örülnek, mint majom a farkának: Újraindul a muzsalyi aranybánya Kárpátalján

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Bizonyára emlékszünk még a tiszai ciánszennyezésre. Ha nem, EZT kötelező újralvasni. Szerencsére az Aurul valami új néven fut tovább legnagyobb örömünkre, még nem okozhattak egyéb eseményt. Mai kedvcsinálónk egy ukrajna jelenlegi területéről kipattant hír. Na melyik folyónkba ömlik onnan az esetleg elszabaduló szottyos lé...?

Bővebben: Tiszai halaink megint örülnek, mint majom a farkának: Újraindul a muzsalyi aranybánya Kárpátalján

 

Zavaros vízben sárgás foltot képez. No vajh' mi az? --- Mérges alga a Földközi-tengerben

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Halászati és fürdési tilalmat rendelt el Nápoly polgármestere a tengerben elszaporodott mérgező algák miatt. A trópusi eredetű mikroszkopikus alga az egész Földközi-tengert fenyegeti. Szerzői jogvédett szemléltető ábra ITT.

A nápolyi öböl vizeiben tilos a tenger gyümölcseinek halászata, és a fürdés sem tanácsolt, főleg ha fúj a szél és erősen hullámzik a tenger. Ilyenkor a víz és a levegő is megtelik a gyilkos spórákkal - a sajtó így foglalta össze a nápolyi polgármester rendeletét, ami határidő nélküli halászati tilalmat rendelt el a parttól számított száz méteres tengerszakaszon és veszélyesnek nevezte az ugyanezekben a vizekben való fürdést, sőt a parton napozást is.
(Ezzel elejét vette az, hogy az egészséges táplálkozás helyett tudatalatt ismét wcpumpával tumkolják belénk pl. a gyorséttermi gyorsbüfé-beli szottyokat. De ne így legyen, kis kivonatunk után van egy doksi az algákról, aztán ha valakit jobban érdekel a tengerek biológiája, az alapján el lehet kezdeni a témába hatoló tanulmányokat. Megjegyzésképpen az algák a Föld egyik legfontosabb lényei...) 

A félelmet egy alig ötven mikrométeres alga, az Ostreopsis ovata okozza, ami a sekély és meleg tengervizet vagy a napsütötte parti sziklákat kedveli. Szabad szemmel ugyan nem látható, de a zavaros vízben sárgás foltot képez, megtámadja a puhatestűeket és az embert is. Erős bőrkiütést és légzési zavart okoz - mondta el az Il Mattino című nápolyi napilapban a városi közegészségügyi intézet orvosa.
A hír pikantériája az, hogy az index.hu másképpen ír, mint pl. a privatbankar.hu. Egyik ovata néven emlegeti a lényt, másik racemosa néven. (Néhány algát ITT is találhatsz, így kiderülhet, hogy az "Ostreopsis" névre hallgató algából kétféle is van.) Egyelőre behatóbb tanulmányokat nem tudunk felmutatni ezen a téren, így ösztönzünk mindenkit arra, hogy az egymásnak ellentmondó magyarországi médiaorgánumok átnyálazása után bogarásszon máshol is. Az index pl. nem említi azt sem, hogy a horvátok már igen régóta kolbászolnak a víz alatt gyilkos algák gereblyézésével.

"A mérgező alga a kilencvenes években érkezett a trópusokról a Földközi-tengerbe, és azóta minden nyáron visszatérő vendég Törökországtól Spanyolországig. Olaszországban 2005-ben tűnt fel először, amikor Genova tengerpartján kétszáz embert szállítottak mérgezési tünetekkel kórházba. Idén nyáron már halászati és fürdőzési tilalmat rendeltek el Livornóban és a szicíliai Palermo és Catania tengerén is. A kicsi, de gyilkos alga egyedül az Adriai-tenger vizeiben nem honosodott meg, itt ugyanis a tengerbe torkolló Pó folyó miatt más a víz sótartalma." --- ezt írja az index.hu
Javítsunk, tuningoljunk egy kicsit rajta, mert itt bizony némi ellentmondás leledzik, ha valaki veszi a fáradtságot és utánajár!

Bővebben: Zavaros vízben sárgás foltot képez. No vajh' mi az? --- Mérges alga a Földközi-tengerben

 

Kétezer liter olaj ömlött a tengerbe Szingapúrnál

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Összeütközött egy olajszállító és egy teherhajó kedden Szingapúr és Malajzia között, a baleset következtében mintegy 2000 tonna olaj ömlött a tengerbe - közölték a két ország hatóságai.

singapur_oil_2010

A baleset a Szingapúri-szorosban történt. A tanker a malajziai bejegyzésű Bunga Kelana 3 nevű hajó, a teherhajó pedig a Saint Vincent-i Waily. A malajziai parti őrség parancsnoka elmondta, hogy a tartályhajó oldalán tíz méter széles nyílás keletkezett, és ezen keresztül került a vízbe az olaj. Esetleges sérültekről nem érkezett jelentés. A szingapúri hatóságok riasztották az olajszennyezések eltávolításával foglalkozó vállalatokat, hozzáláttak a károk felszámolásához, és értesítették a balesetről a malajziai és az indonéz hatóságokat.

singapur2010_oilspillmap

Forrás: Reuters, HVG

 

Zajosabb óceánok: beleőrülnek a nálunk sokkal jámborabb delfinek és a bálnák?

Közérdekű hírek - Természetvédelem

A klímaváltozás kifejezés már eleve rosszul hangzik, de egyes tengeri fajoknak még rosszabbul fog hangzani --- a szó szoros értelmében. A savasodás lehetővé teszi, hogy a hang hatékonyabban terjedjen a víz mélyén: 70 százalékkal nagyobb távot lesz képes megtenni. A bór ionok az alacsony frekvenciájú hangokat nyelik el, ám a savasodással csökken a számuk, így a hangnak könnyebb terjednie.

Ha 8,2-ről 0,6 egységgel csökken a jövőben az óceánok pH-értéke, akkor 60 százalékkal esik vissza a víz hangelnyelő-képessége. De ha a 0,3-as értéket vesszük, amit más tudósok emlegetnek a tengerek savasodásával foglalkozó, átfogóbb tanulmányaikban, akkor is a  hangelnyelő-képesség 30 százalékos csökkenéséről beszélünk.

Ez óriási hatással lesz a tengeri emlősök közösségére. Főleg az emberi fülnél sokkal szélesebb hanghullámokat érzékelni képes delfinekre lehet megsemmisítő hatással a megnövekedett zaj, erre a következtetésre jutott Peter Brewer a Geophysical Research Letters nevű szaklapban. Lehetséges, hogy a jobb hangterjedés megkönnyíti a tengeri állatoknak, hogy távolról meghallják egymást, s ez új kommunikációs reflexeket fejleszt ki bennük.

 

delfin tengeri kajakkalak

A delfinek és az egyéb tengeri emlősök teljesen jámborak. Csak néha kajakkal megközelíthetetlenek. Egy átlagos sebességgel úszó delfint csak versenykajakkal lehet követni --- ha nem merül el hosszabb időre, hogy lerázzon bennünket...

 

Bővebben: Zajosabb óceánok: beleőrülnek a nálunk sokkal jámborabb delfinek és a bálnák?

 

Szükségállapot Amerikában az ömlő olaj miatt --- 2010. 05. 01.

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Hasonlóképpen, ahogy az új technológiák megjelenésekor lenni szokott, az új úszó létesítmények is okoznak új defekteket. A hajóknál már kialakult egy jól bevált dolog (Lloyd's Register) amely a biztonságra vonatkozik, ennek ellenére hajókatasztrófák még mindig lehetnek. Az olajfúrótornyok is úsznak, de néha elgondolkodtató, hogy ezeknél milyen biztonsági előírások vannak, azok mennyire kiforrottak.

furotornyok_amerikaban_2

Bővebben: Szükségállapot Amerikában az ömlő olaj miatt --- 2010. 05. 01.

 

Árvízvédelem és dunai, tiszai jégtörőhajók? Minek ez nekünk...? --- A magyar jégtörőhajók halála

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Halálra ítélt árvízvédelmi központ

A szaktárca a szervezet vezetője szerint csaknem százmillió forinttal tartozik, és elbocsátásokat tervez

2010. január 20. --- szép új világ. 


Forrás: MNO --- Borsodi Attila

Miközben a nemzeti éghajlat-változási stratégia szerint a következő évtizedekben a szélsőséges időjárási események, többek között a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló árvizek és belvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek majd, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kivérezteti az árvíz- és belvízvédelmi központi szervezetet. A megmaradt csaknem ötven ember reménykedik abban, hogy több évtizedes munkaviszonnyal a háta mögött nem kerül üres zsebbel az utcára.

Hétfőn hagyta el az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) kikötőjét az utolsó előtti jégtörő hajó, ezzel a korábban kilencdarabos vízijármű-park csaknem megszűnt létezni. (Hová került? --- erről nem lehet olvasni... Sebaj. Alkalomadtán visszabéreljük, jómagyar' XXI. századi szokás szerint.)

A társaság Szabadkikötő úti központi irodája ma szinte kong az ürességtől, mert míg a szervezet elődjénél egykoron több mint 350 fő dolgozott, ma már csak negyvenöt ember tevékenykedik a cég kötelékében. Rózsa Ferenc, a szervezet árvízvédelmi, belvízvédelmi és környezetbiztonsági divíziójának vezetője az irodájában fogad minket, és bár lenne oka a dicsekvésre – a szervezetnek nincs olyan dolgozója, akinek a munkáját ne ismerték volna el kitüntetéssel –, mégis panaszkodni kénytelen.
–-- Közel három éve, 2007-ben úgy határoztak, hogy a szervezetet végelszámolással megszüntetik, tevékenységeit pedig áttelepítik a 12 vízügyi igazgatósághoz. Akkor kormányrendelet született erről, amit később visszavontak, és azóta sem értek a folyamat végére –-- mondja el Rózsa Ferenc, aki szerint fel lehet hozni ugyan racionális indokot a decentralizáció és a szervezet felszámolása mellett, de a több évtizede itt dolgozó emberekről mindenképpen gondoskodni kell.
A helyzet ugyanis az, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) elhatározta a szervezet megszüntetését, elvonta a tevékenységeit, és elvette az eszközparkját, de a dolgozók sorsával nem foglalkozott. Ráadásul 2008 óta –-- ekkor kerültek át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez –--, már nem a KVVM a tulajdonos, de a szakmai irányítás továbbra is a tárcánál van. Rózsa Ferenc tájékoztatása szerint korábban arról volt szó, hogy a minisztérium legalább húsz fő foglalkoztatásáról vagy végkielégítéséről gondoskodik, de úgy tűnik, egyelőre ez is csak ígéret maradt.

Pedig a szervezet működésére talán soha nem volt akkora szükség, mint amekkora a következő évtizedekben lesz. (Aranytojást tojó tyúkok elkótyavetyélése már megszokott hazánkban, de a jövőben aranytojást tojni tudó tyúkok levadászása úgy néz ki most itt is elkezdődött...)

Bővebben: Árvízvédelem és dunai, tiszai jégtörőhajók? Minek ez nekünk...? --- A magyar jégtörőhajók halála

 

2010: Újraindulhat a tiszai ciánszennyezést okozó bánya --- mert úgy érzik, megtehetik

Közérdekű hírek - Természetvédelem

tisza_cian_2000

Ugye emlékszünk még?

Nagybánya (a mai Romániába eső Baia Mare) térségében az AURUL Rt. román-ausztrál vegyesvállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt, ily módon cca. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. A nemzetközi vizsgáló bizottság álláspontja szerint a szennyezést emberi hanyagság okozta! ( Forrás www.terra.hu/cian )

Az esemény megismétlődhet, újraindulhat a tiszai ciánszennyezést okozó bánya.

Bővebben: 2010: Újraindulhat a tiszai ciánszennyezést okozó bánya --- mert úgy érzik, megtehetik

 

Az óceán, mint a jelenlegi legnagyobb ,,szemétgödör''

Közérdekű hírek - Természetvédelem

A Föld felszínének egyharmadát borító óceánok mindannyiunk közös öröksége. Fontos szerepet játszanak az ember létfenntartási rendszerében --- élelmet és oxigént szolgáltatnak. A hosszú élelmiszerlánc --- a fenék mikroszkopikus növényeitől a felszín válogatott, fogyasztható halaiig --- létfontosságú, jó minőségű fehérjével látja el az emberiséget. Így a szennyezés éppúgy veszélyezteti az emberi táplálkozást, mint a tengeri életet.

Az óceán sokáig túl nagy volt ahhoz, hogy az ember átfogja, és sokáig úgy gondoltuk, hogy. elég nagy ahhoz is, hogy az ember kárt tehessen benne. De az emberi tevékenység mostanra annyira kiterjedt, hogy már jóvátehetetlenül károsíthatja a tengereket is. Az emberiségnek nem érdeke ugyan, hogy több szennyvíz jusson az óceánba, mint amennyit az képes feldolgozni. Az egyes szennyezők --- legyen az egy ország vagy egy vállalat --- gazdasági haszna azonban lényegesen nagyobb a szennyezés költségeinél, ezért semmi vagy alig valami ösztönöz az önmérsékletre. A ,,közlegelők'' tragédiája ma már az óceánokat is sújtja.

(Forrás: www.kia.hu )

Bővebben: Az óceán, mint a jelenlegi legnagyobb ,,szemétgödör''

 

Olvad a jég, nálunk meg esik a hó --- 2010 január...

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Töredező jégtakaró

Az Antarktisz egyik jéghídjáról több ezer négyzetkilométernyi jég szakadt le a héten, mely gyönyörűen látszik a NASA felvételein.

 

Az amerikai űrhivatal, a NASA Aqua és Terra műholdjainak MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerei rögzítették, ahogy január 12-én és 13-án leszakad egy hatalmas darab jég az A-23A jelű jéghegyet a Ronne-Filchner jégselffel összekötő jéghídról. A leszakadó jégtömeg területe nagyobb mint a legkisebb USA-állam Rhode Islandé, azaz több mint 4000 km².

Selfjég vagy jégself, mit is értünk ez alatt?

A selfjég nem más, mint a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg. Sajátos jégfelhalmozódás a tenger felszínére kiterjedő, egyik végén a szárazföldhöz fagyott jégtakaró. A legismertebb, nagyobb selfjegek a következők: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen BRonne selfjég, Campbell selfjég, Wilkins-jégself. A selfjég az árapály emelő-süllyesztő mozgás miatt darabolódik fel; miközben borjadzással hatalmas jéghegyek válnak le róla.

A jéghíd ezzel szemben vékonyabb, törékenyebb képződmény. Az Antarktisz nyugati részén található Ronne-Filchner jégselfnél rendszeresen feltöredezik, majd újraformálódik a fenti jéghíd, a képeken jól látszik, hogy milyen drámai változásokkal jár a meleg időjárás beköszöntése a Déli-Sarkra.

A jelenséget a klímaváltozás is fokozza, számos hírt hallhattunk már arról, hogy töredezik az antarktiszi jégtakaró.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a szintén nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccser vészesen vékonyodik és repedezik, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

 

Forrás: Idokep, NASA

 

Végveszélyben a Dunakeszi tavak

Közérdekű hírek - Természetvédelem

A Dunakeszi-tőzegtavakat Újpest északi határában találjuk, a Dunakeszi-alsó vasútállomással egyvonalban. Korábban a Mogyoródi-pataktól majdnem Dunakesziig húzódott az a mocsaras, lápos terület amely a kis tavak kialakulását is lehetővé tette. Az eredetileg nagy kiterjedésű nedves területen buja növényzet élt, amely gazdag állatvilágot tartott el. Az ingoványos terület és a nyáron tömeges szúnyogfajok távol tartották az embereket, így a terület élővilága az utóbbi évtizedekben is érintetlen maradt, az idelátogató horgászokon és kirándulókon kívül mások nem zavarták meg a természet csendjét.

...aztán megjelentek a munkagépek.

Az alábbiakban
dr. Kriska György, ELTE TTK vizes élőhelyeket kutató adjunktusának írását olvashatjátok. A témával foglalkozó internetes oldalak: National Geographic, Greenfo, NOL, Vastagbor, Critical Mass

Az Auchan egyéb tetteirőll, és az azokkal kapcsolatos dolgokról az alábbi színes oldalakon olvashattok:
  1. Budaörsön a helyi lakosok 1997-ben a Levegő Munkacsoport segítségével bírósági keresetet nyújtottak be az Auchan bevásárlóközpont megépítése ellen
  2. Az Auchan beperelt és meghurcolt egy környezetvédőt ,,a jó hírnév megsértése miatt''. Nem minden országban vannak ilyen csodák, például Csehországból még az 1990-es évek közepén kiebrudalták az Auchant korrupciós ügyletei miatt.

Elnézést kérünk, a lista nem teljes. Bár az lenne...

Ez a csodálatos, Budapest környezetében egyedülálló természeti érték a hazai természetvédelem hivatalos szervei (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szerint nem létezik, e szervek bürokratái semmi akadályát nem látják annak, hogy a lápvilág helyén autóparkoló létesülhessen az Auchan áruház terjeszkedése nyomán. Döntésük ellen már semmilyen hivatalos jogorvoslattal nem lehet élni, ezért a tőzeges láp fennmaradásáért folytatott harcunkban csak egyet tehetünk a széles nyílvánosság elé tárjuk a példátlan természetrombolás sötét tervét. Az alábbiakban a 2009. október 18-án készült fotóinkat adjuk közre a magyar hivatalos természetvédelmi szervek számára "láthatatlan" lápról.


A "láthatatlan" láp látványos őszi díszruhájában

2d

A Dunakeszi láp és környezete madártávlatból (fotó: Schlanger Dávid)


Bővebben: Végveszélyben a Dunakeszi tavak

 

Újabb ciántechnológiás aranybánya épülhet Erdélyben

Közérdekű hírek - Természetvédelem

Aki kajakozik vagy bármilyen vízi sportot végez, és azt bizonyos szeretettel, hitvallással műveli, mindenfajta nagyüzemi vízszennyezés hallatán elkezd fülelni. Vidám jelenkori aranyásók mostanában nem csupán lapáttal ásnak rögök, sárga porszemek után, hanem különböző vegyianyagokat is bevetnek nemes céljuk érdekében, melyek tárolása folyamán létrejövő szivárgások környezeti katasztrófákat okoznak. Nem kell félnünk, természetesen a derítők és a vegyianyag raktárak nem a befektetők kerti tava, konyhakertje mellett pállanak a napon.
A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet tájékoztatása szerint a Deva Gold vegyesvállalat a Gyulafehérvártól észak-nyugatra lévő Csertés község határában tervezi egy arany- és egy ezüstbánya működtetését (mert az fontos nekik), amelyekben a nagybányaihoz hasonlóan cianid kioldásos technológiát alkalmaznának (mi mást...?).

Bővebben: Újabb ciántechnológiás aranybánya épülhet Erdélyben

 

Eseménynaptár

<<  Február 2012  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
272829    
ad
Impresszum helyett...

A tengerikajak.info minden egyes oldaláról engedélyezett az internetes tartalomtükrözés, kisebb feltételekkel. Kérünk, jól láthatóan írd ki az aktív linkkel rendelkező forrást, és értesíts a tükrözés pontos elérhetőségéről,  változásairól. A tükrözés csak internetes megjelenésről szól dinamikus vagy statikus weboldalakra vonatkozik, a PDF- vagy egyéb hasonló hordozható fájlformátumokra, saját weboldalon történő, profitorientált- vagy egyéb szervezett oktatási célokra ez a lehetőség nem terjed ki. A fenti nyilatkozat változtatásának jogát fenntartjuk.

pagerank


A gond akkor van, ha látszólag minden működik. --- Mindig.


Minden esetben köszönjük a visszajelzéseket a jobb oldali menüben tapasztalható Szakmai Tartalommal kapcsolatosan is. Ezzen tartalmi témák megválasztásánál és írásánál a tengerikajak.info különös gonddal járt el.

Ha pl. a hajók, kajakok elméleténél igen sikamlós hibát találnál, vendégem vagy egy pizzára.



A vizek szabadok. --- Mi nem?